• más néven episztemológia: a tudással, megismerés szubjektumaival és objektumaival foglalkozik

• a XX. századi felvilágosodásra hat

Szókratész (kr. e. 470.):

• bábáskodó módszer: elő kell hívni a már meglévő ismeretet

  • negatív és pozitív szakasz

    • (-) cáfolja a téves vélekedést

    • (+) új szempontot hoz a definíciókhoz

Platón (kr. e. 430.):

• ismeretelméletének alapja az ideatana → barlanghasonlat: csak a valóság árnyékát, vetületét ismerjük → az igazi valóság megismerhetetlen

• cáfolja a szenzualista felfogást (az érzékeken, érzéseken alapuló ismeretszerzést

• doxa: 'vélekedés' (sejtés+hiedelem)

• anamnészisz: 'visszaemlékezés'

  • az ideákra vissza kell emlékeznünk, mert elfelejtettük, mikor emberi testbe léptünk

• vonalhasonlat: a megismerés négy fokozatát demonstrálja

  • sejtés → hiedelem → értelmi következtetés → szellemi megismerés

Arisztotelész (kr. e. 390.):

• a lélek élővé tesz – nem csak az embernek van, de csak az ember képes a gondolkodásra

• a megismerés alapja az érzékelés → megismerő+amit megismerünk+közvetítő közeg

• mezon-elmélet, passzív befogadás → metafizika

• az álmok az érzékelés mellékhatásai

• a tudományos megismerés alapja az érzékelés → emlékek → tapasztalat

• univerzálék: egyetemes fogalmak

• definíció: egy dolog lényegét tárja fel → nagyobb osztályba soroljuk, és megadjuk a speciális tulajdonságait

• Organon: logikai mű, 'eszköz', a helyes következtetésekkel foglalkozik

• „Minden ember halandó. Szókratész ember. → Szókratész halandó.”

Epikurosz (kr. e. 300.):

• a mindenség űrből és atomokból áll

• a tárgy sok atomból áll, melyek leszakadhatnak, formákba öntődhetnek, találkozhatnak a mi atomjainkkal → passzív fizikai folyamat, érzékelés

  a lélek apró atomokból áll

• nem a tárgyról, hanem a hatásáról kapunk képet

• az álmok és a hallucinációk kóbor atomok

Újkori ismeretelmélet:

• elfordulnak a tekintélyelvű alapoktól, az egyháztól, az ókori művektől

• egyedül az ész elismert

• racionalizmus, empirizmus: ismeretelméleti kérdések állnak a filozófia középpontjában (hogyan tehetünk szert biztos ismeretre?)

• fejlődik a természettudomány

• nagy földrajzi felfedezések

• racionalizmus:

  • azon gondolkodási irányzat, amely a világról való ismeretet és végső bizonyosságot egyedül az észből nyeri, kizárja az érzékelést

  • a tökéletes tudomány a matematika

  • Descartes (XVII. sz.):

    • minden ember esze egyenlő

    • Értekezés a módszerről – fő műve; tiszta lappal indulni a gondolkodásban

    • alapszabályok:

      • csak azt fogadjuk el igaznak, ami evidens

      • a nehéz problémákat fel kell osztani

      • a problémák megoldása az egyszerűtől az összetett felé halad

      • a probléma megoldása után áttekintés szükséges

• cogito ergo sum – mindenben kételkedhetek, csak abban nem, hogy kételkedem

• idea: képzet, fogalom

  • velünk született, kívülről érkező vagy saját találmány

• isten fogalma bennünk létezik, ő a tökéletes, minden más tökéletlen

• a test mechanikus, a lélek halhatatlan

• a karteziánus filozófia megalkotója

• empirizmus:

  • központja Anglia

  • a racionalizmus ellentéte

  • tapasztalatból indul ki → ez az ismeret fő forrása

  • Francis Bacon: a természetet le kell győzni, hogy jobbá tegyük az emberi életet

    • Novum Organum: új ismeret spekulatív módszerrel

    • idolum-elmélet: ('a megismerést gátló akadályok') a ködkép 4 típusa

      • törzs ködképei: az emberi test nem képes a tökéletes megismerésére

      • barlang -||-: a neveltetés befolyásolja a gondolkodásunkat

      • piac -||-: a helytelen fogalomhasználat, helytelen nyelvhasználat

      • színház -||-: hamis elméletek, helytelen filozófiai elméletek

• a filozófusokat három állathoz hasonlítja:

  • az empirista olyan, mint a hangya - csak gyűjti az információt, de nem dolgozza fel

  • a spekulatív filozófus olyan, mint a pók - csak önmagából alkot

  • önmagát a méhhez hasonlítja, gyűjti és feldolgozza az információkat

• John Locke:

  • hogyan jut el az emberi értelem a fogalomalkotásig

  • „tabula rasa” - az emberi elme fehér lap

  • Értekezés az emberi értelemről: képességeink, hajlamaink vannak, de tudásunk nincs

  • tapasztalatot kétféleképpen szerezhetünk:

    • külső: érzékelés útján

    • belső: reflexióval szerzett érzés, gondolkodás által

  • a tárgyaknak van elsődleges és másodlagos tulajdonságuk

    • elsődleges: saját kiterjedés, alak, szám, sűrűség, stb.

    • másodlagos: érzetek, amelyeket szubjektíven keltenek: szín, íz, szag, stb.

• tudás: nem korlátlan, saját eszméinkre vonatkozik